2014.07.05. Night Run
Kis belső infó. Néhány hét nyári szüneten voltam ezért nem frissült a blog. Sokan kérdeztétek, hogy mikor jön már az új cikk. Köszönöm szépen nagyon kedvesek vagytok, hogy érdeklődtök. Ilyenkor tudom, hogy érdemes folytatnom az irogatást. Vannak nagyobb kihívások és vannak kisebbek. Még mindig nem jutottam el oda ahova szeretnék de járom az utat és egyszer hátha. :) Fogadjátok szeretettel most a Night Runt ami kicsit száraz és nem sikerült olyan színesre de ez is az enyém. :)
Kitűnő ötlet volt a teljesítménytúra utáni héten indulni a Night Runon. A lábaim még mindig nagyon fájtak de kussolok mert már hétfőn elmentem a spártai edzésre igaz az is közrejátszott, hogy Csabi utolsó óráját tartotta nálunk és mindenképpen megakartam tisztelni, hogy részt veszek az órán. Persze még mindig egy régóta nem kajáló zombi mozgására hajaztam de végignyomtam az edzést. Csütörtökön még egy spártát letúrtam új edzőnéninkkel Judittal. Itt is inkább lightosra vettem a figurát mert tudtam, hogy a futóverseny nehéz lesz. És micsoda öröm ért amikor rájöttem, hogy szombat dél körül találkozunk a barátainkkal és állatkerti tombolásban veszünk részt. Természetesen az állatkertben David Attenbourgh-nak öltöztünk.
Orsinak és Krisznek (egyszer róluk is írni fogok)
A bakancsban igencsak húztam a lábamat. Elkészítettünk néhány videót és jókat ökörködtünk majd hazamentünk ahol pihentem kb. 2 órát és indultunk is a nájtránra. Természetesen erre a futóversenyre futóbolond barátom Ács Tomi beszélt rá akiről most lerántom a leplet. Nem állunk semmilyen rokonságban! A nevünk azonos és ennyi. Bár mégiscsak lehet valami rokoni szál közöttünk mert hasonlóan tökkelütött mint én. :)
Megérkezünk a Batthyányi Lajos térre és jópár kollegával találkoztunk. 6.5, 12 és 21 km voltak a távok. Én okosan a 12 km-re neveztem be mint ahogyan Attila is. Mértük föl a dolgokat és arra a következtetésre jutottunk, hogy mi bizony a követő busszal versenyzünk. :)
A követő busz egy lassú tempót jön és ha utolér akkor szállhatsz föl a buszra és kizárnak a versenyből.
A rajt este 21 órakkor történt.
Okosan és meggondoltan a "búvár ruhámban" (kompressziós hosszú ujjú felső, aláöltöző nadrág) jöttem és kicsit szívtam a fogamat mert este 21 óra fele is volt vagy 27 fok. -Nem baj égjen az a zsír!
Tomi szélesen vigyorgott de én annyira nem örültem. Főleg akkor nem mikor kiderült, hogy az első szakaszon felfutunk a várba majd elfutunk a rakparton a Lágymányosi hídig majd majdnem vissza a Margit hídig és utána 500 m és jön a cél. Remek! Fölfele futni a halálom. Ment megint a rihiröhi majd elkezdtem hangolódni a futásra. Nekem ebben elég nehéz dolgom van mert tiszta szívből utálok futni és nagyon nagy erőfeszítést kell tennem ahhoz, hogy nekikezdjek. Elkezdődött a rajt. Bedugtam a fülest és nekiindultam. Atesz futott előttem és próbáltam nem elveszíteni a szemem elől. Tartom szépen a tempóját amikor elkezdett emelkedni. Jajj! Követtem Ateszt közben kerülgettem az embereket és jobban sikerült mint gondoltam volna. Volt még egy kis kraft bennem és nagyobb iramra váltottam. Lehagytam Ateszt aztán jött a lejtő és még jobban rákapcsoltam. Sajnos nagyon sokan voltunk és sokat kellett irányváltanom az előzések miatt. Lecsorogtunk a rakparta és itt beért Atesz. Izzadtam mint egy ló. Legszívesebben letéptem volna magamról a pólómat. Nem nagyon voltak km jelölő táblák ezért nehezen tudtam megállapítani, hogy hol tartok. Sajna a távolságot nem tudom felmérni mert amikor sokat futkorásztam azt is futógépen tettem meg. A tempóm azért érdekes módon magamhoz képest jó volt.
6 km-nél jött a frissítő és sajnos várni kellett, hogy kiöntsék pohárba a vizet. Bár írták, hogy lesz energiagél de nem láttam az asztalokon. Kiestem a ritmusból és próbáltam visszazökkenni. Aztán jött a 8 km-es tábla és ott teljesen elfogytam. A pompás ruhaválasztásom is közrejátszott mert rettenetesen izzadtam. A következő frissítőpontnál két pohár vizet is felkaptam. Az egyikből ittam egy kis korty vizet majd az egészet magamra öntöttem. Ugyanígy tettem a másik pohárral is. Tomi kocog el mellettem vigyorogva. Nem megyek vele. Ő 21-et futott de azt is jobb tempóban. Atesz kb. 500 m-el előttem. A talpamon ismét kezdem érezni a vízhólyagokat. Új dolog amit gyűjteni kezdtem. :) Kocogok nagyban és elkezdtem nézni a várost. A Parlament, a Szabadságszobor a kivilágított hidak a hajók a Dunán, a Vár. Mind mind csodálatos építmény. Próbáltam kiélvezni a helyzetet és igen jól sikerült. Rájötzem, hogy miért vagyok itt. Nem kimondottan a verseny miatt és főleg nem a futás miatt. Azért voltam itt mert látni akartam este a várost úgy ahogyan még nem nagyon volt alkalmam. Általában a városban autóval közlekedek és nincsen időm gyönyörködni a kilátásban. Lassabb tempóra váltottam és elkezdtek előzgetni de tojtam rá. Elhagyom azt a pontot ahol a rajt volt. Embertömeg drukkol és megláttam Ildit, Linyeszkét, Marcit, Árpit, Kecsot. A barátaim eljöttek drukkolni nekem. Annyira örültem ennek, hogy nagyobb tempóra váltottam és futottam tovább. 1 óra 16 perc alatt értem be 6:20 km/h tempóval ami igen meglepő mivel soha nem futottam ilyen "jó" tempót. A célba érésem eléggé epic lett mert kiabálva és nagyot ugorva szakítottam át a célvonalat. A célba érésem után rögtön kaptam egy szórólapot amit nem tudtam, hogy ezt most megegyem vagy megigyam vagy mi?! Aztán arra jutottam, hogy megiszom mert ugye a szórólap papírból van a papír meg fából és akkor valószínű, hogy van valami folyadéktartalma. Kaptam aztán egy fasza érmet és egy alkoholmentes gyümölcsös sört. Felmentem a barátaimhoz és gratuláltak nekem. Nagyon jó volt nézni az arcukat mert őszinte örömöt és büszkeséget láttam rajtuk. Ilditől megkaptam a csókot és bár büdös voltam és izzadt de Linyesz is adott két csattanós puszit. Lenyújtottam, beszélgettünk egy kicsit közben pillanatok alatt lenyomtam a gyümölcsös sört. A barátok elmentek de mi megvártuk Tomit. Atesz 1:12 alatt 6 km/h-ás tempóval futott amiért nagy gratula. Dumáltunk Atival és arra a megállapításra jutottunk, hogy a verseny alatt felmentünk az A38 hajóra ahol megittunk egy sört és megnéztük az aznapi meccset.
Jani kollégám 2 órán belül futotta le a 21 kilit és Brigi is kb. annyi idő alatt futotta le. Tomi 2:14 körül futotta le ami megsüvegelendő.
Maga az élmény jó volt viszont volt néhány dolgon még fejleszteni kell szerintem. Sajnos nem mindenkinek jutott érem. Eléggé fura és lehangoló lehet amikor beérsz a célba és mondják, hogy nincsen érem. Km jelölő táblák 2 kilométerenként voltak ha voltak de azért jobban örültem volna ha 1 km-ként lett volna jelölés mivel a magamfajta hozzánemértő így jobban tudná a szitut. Energiagéleket abszolút nem láttam és ez valószínűleg annak tudható be, hogy nem volt elég. Az elől haladóknak jutott de a végének nem. Az első frissítőponton várnom kellett és kiestem a ritmusból. A célba érkezéskor előszőr nem szórólapot szeretnék kapni hanem levegőt, érmet és frissítőt. Ez volt az első Night Run ezért ezek a dolgok elnézhetőek.
Ismét egy érem :)
Úgy gondolom szép lezárása ez eddigi kalandjaimnak. Most jön pár hét pihenés és utána megint agyalhatok, hogy mit csináljak....bár nem kell sokat szerencsére :)