Elérkezett a jól megérdemelt nyári pihenés. Ez általában úgy néz ki, hogy Ildivel nem csinálunk semmit vagy 1.5 napig és utána jön a zabszem ami arra késztet, hogy csináljunk valamit. Szerencsére ismét nagyon sok élménnyel gazdagodtam és engedjétek meg, hogy megosszam veletek az egyiket. Programvadászaton voltunk és megláttuk, hogy van lehetőség a búvárkodásra. Ildi unszolt, hogy menjek el. Legyintettem, hogy lesz erre még alkalom ezt most hagyjuk inkább töltsük közösen az időt. Néhány nap után aztán elhatározásra jutottam. Persze Ildi hathatós rugdosásával és a megszerzett információval miszerint az a hely ahol voltunk búvárparadicsom is egyben. Illetve bár mindig rájövök, hogyha több napig 0-24 együtt vagyok Ildivel akkor is folyamatosan élvezem a társaságát és nem unom meg de azért néha jól jön egy kis a csönd. :) Nos Ildi két okból van csöndben. 1. Amikor olvas. 2. Amikor megy a Barátok közt. És most megjött a harmadik. A víz alatt is csönd van. :D Ráadásul nagyon szeretem a víz alatti világot de sajnos nem sok ilyen élményben van részem (Ildi irtózik a víz alatti dolgoktól ha TV-ben is egy olyan műsor megy el kell kapcsolnom) ezért örömmel fizettem be a búvárkodásba.

2014.07.05. Night Run

Kis belső infó. Néhány hét nyári szüneten voltam ezért nem frissült a blog. Sokan kérdeztétek, hogy mikor jön már az új cikk. Köszönöm szépen nagyon kedvesek vagytok, hogy érdeklődtök. Ilyenkor tudom, hogy érdemes folytatnom az irogatást. Vannak nagyobb kihívások és vannak kisebbek. Még mindig nem jutottam el oda ahova szeretnék de járom az utat és egyszer hátha. :) Fogadjátok szeretettel most a Night Runt ami kicsit száraz és nem sikerült olyan színesre de ez is az enyém. :)

Pár km múlva a sötétből kiabálást hallunk. Nem volt összefüggő ezért kiabáltam, hogy ismételje meg!

-Segítsetek! Elestem és kificamodott a térdem. A telefonom lemerült és a lámpám is elromlott. Már itt ülök több mint 1 órája.

Kocogásra váltottunk és megláttuk a srácot. Az erdő szélén ült a lába véres volt és csúnyán sántikált. Összeszedtük és 3-an botorkáltunk tovább. Felajánlottam a srácnak, hogy viszem a cumóját de nagyjából rendbe volt és elmesélte, hogy mi történt. A vaksötétben egy lejtőn legurult és csúnyán megsérült. Mindene lemerült ezért nem tudott sehogy sem jelezni csak kiáltással. 

Néztem, hogy mi ez a verseny. Röhögtem is amikor láttam, hogy a logójuk egy sertés. -No ezek sem komplettek! Ott a helyem. Akarom mondani a helyünk mert lassan már olyanok vagyunk mint Starsky és Hutch vagy Tom és Gerry. Az Ács "tesók" ismét együtt indultak...

Nemrég Ildi átküldött nekem egy linket, hogy az egyik kollégája itt edzősködik hátha érdekel engem. Megnyitottam a linket és egy nyúlós nyálcsepp folyt ki a számon. A Kard Művészete. Történelmi európai harcművészetek oktatása! -A francba, hogy ilyen kevés az idő és rövid az élet! Pont kapóra jött mivel Ákos barátom az edzés időpontjában érkezett meg hazánkba. És egyébként is a vérünkben van a Manowar az Epicség a Sör a Vikingek a Harc a Mutatós Fehérnépek a Szakállak és legutolsó sorban a Vér. :)

Eléggé hektikus időszakom volt és nagyon fülledt volt akkor az idő. Akkoriban a banán, csoki kombót próbáltam edzés előtt 1.5 órával megenni. De azért ráküldtem még két szendvicset meg egy kólát, hogy legyen energy-m. Nos teletömve a fülledt meleg időben megvolt a recept arra, hogy bensőséges viszonyt folytassak az egyik WC csészével mivel igen forrón és szenvedélyesen ölelgettem. Próbáltam jó gyorsan hányni, hogy visszamehessek edzeni. Kb 4-5 hétig a padlón voltam akkor és majdnem feladtam az egész sportolást. Ott testileg és lelkileg is széthullottam de valahogyan sikerült összerakni magamat.

No a végén jött a kabaré a nyújtás. Csinálom serényen a nyújtást erre Csabi lemegy majdnem spárgába (széles terpesz) meg a legtöbb lány is. Én is amennyire tudom terpesztek erre majdnem mindenki leteszi a földre a homlokát én meg nézem a buta vigyorgó fejemmel, hogy most akkor mi is ez kéremszépen? Persze ment a mulatozás rajtam és persze én is jókat vigyorogtam. Hiába no. Ha kanál lennék még Uri Gellert sem tudna meghajlítani.

Na és akkor jöjjenek az akadályok! Olyan akadályok voltak amit bárki megcsinál ha van egy kis mentális ereje. Én bevallom, hogy sokszor baromkodtam. No igen. Úgy mentem át az akadályokon mint amikor a Van Damme lemegy spárgába. Sok értelme nem volt ahogy csináltam de kúrva látványos volt. :D Ahogy a képeket látom nem csak én voltam bolond. Valahogy előjött nálam a hülyegyerek effektus. A farakáson én nem másztam hanem átlendültem és kaszkadőrösen lehuppantam. A lógó bokszzsákok között nem átpipiskedtem hanem ordítva-őrjöngve teljes erőből belefutottam. Picit fájt. Ne fejeljétek le a bokszzsákot! 

Nem vagyok jubilálós buzi de egyszer megfogadtam az egyik spártai óra elején, hogy ha 1 év után is spártára járok akkor mondhatom elé magamról igazán, hogy spártai órára járó ember vagyok.

Olyan volt mint egy 3.5 órás indiai film

Andival a rajt előtt